Mondhatnám nálunk ez tipikus. –SAJNOS-.
Tévhitnek gondolom, hogy fasizmusról vagy neonácizmusról lenne értelme, létjogosultsága beszélni országunkban. Beismerem, látom én is, hogy vannak szélsőségek, de kérem… Ami ma Magyarországon történik, az hol van attól a fasizmustól, amit eredetileg Benito Mussolini nevével fémjelzett mozgalom ideológiája volt? - Mert ugye innen származtatjuk az ideológiát.
Nálunk ez most nagy divat. Dobálózni a szavakkal.
Fasiszták! Neonácik! – ezekkel találkozunk a legtöbbet.
Úgy érzem objektív tartalmukat elvesztették már ezek a szavak, szitokszóként funkcionálnak. Amivel óvatosan kellene bánni.
Történt is bármi, elhibázottnak találom, hogy jórészt a „politikusaink” ilyen jelzőkkel illetnek bárkit is. Azt gondolom, hogy a szándékuk ezzel annyi, hogy eltereljék az emberek figyelmét a tényleges politikai helyzetről, a lakosság jelentős részének ellehetetlenüléséről. – Amit sok esetben nem maguknak köszönhetnek -.
Felháborító, hogy ilyen gusztustalan eszközökkel próbálják elvonni a figyelmet a tényleges problémáról vagyis bocsánat problémákról.. Nézzünk körül, és láthatjuk hol állunk. Láthatjuk milyen úton haladunk. De ezt most nem is ragozom túl, hiszem azt, hogy aki ide tévedt, az LÁT.
A politikusaink, mint már írtam is tényleg rettenetesen megfáradhattak, és minden erejüket a mocskolódásra használják. Sok esetben érzem azt, hogy szándékosan oda-oda szólnak az embereknek, de mikor lehetőség adódik arra, hogy a magyar ember visszakérdezzen, akkor megáll a tudomány. A legjobb példa erre a közeljövőben történt eseményben tükröződik tökéletesen vissza.
A történetet mindenki ismeri. De azért a bejegyzés megköveteli, hogy leírjam.
Van egy személy, aki megmert kérdezni képviselő „urat”, hogy mi jogon, alapon, nevezi őt fasisztának, akkor a válasz erre annyi volt:
„akinek nem inge, nem veszi magára”.
Mindenki döntse el magában, hogy ez a válasz mire elég. Nem kommentálnám.
Azt szeretném, ha országunkban nem arról beszélnénk, ami nincs, hanem sokkal inkább arról, ami van. Kigyógyulhatnánk már ebből a „magyar” betegségből, csak a gyógyszer egy tényleges korrekció lenne. De ugye ez ma semelyik parlamenti pártnak sem érdeke…mint ahogy nem volt érdeke 1989-90-ben sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
'truek' 2008.05.01. 11:33:20
Egyetértek veled, felesleges dolgokról beszélnek folyamatosan. Én viszont úgy érzem fasizmusról azért lassan lehet beszélni itthon. De persze ez most nagyon el van túlozva. Nem tudom merre haladunk, de aggódom!
Adry 2008.05.01. 15:01:14